Írta és előadja: Horváth Kristóf „Színész Bob”

Horváth Kristóf előadása a 36. THEALTER Fesztivál egyik legsikeresebb előadása volt, ezért döntöttünk úgy, hogy újra meghívjuk Szegedre: aki lemaradt, most pótolhat, de természetesen az újrázni vágyókat is várjuk.

A Cigyar magány egyszerre szórakoztató és mélyen konfrontatív: a humor és az irónia segítségével mutat rá olyan tipikus helyzetekre, amelyek a társadalmi előítéletek mögötti bizonytalanságról és félelmekről mesélnek. Egy „cigány Ablak-Zsiráf” – közérthető szótár az együttéléshez, ahol a roma nézőpont nem cél, hanem eszköz egy közös önismereti utazáshoz.

Horváth Kristóf, akit sokan csak „Színész Bob”-ként ismernek, stand-up előadásában a szégyen társadalmi és személyes működését vizsgálja az emlékek és az emlékfeldolgozás köré szerveződve. Azt kérdezi, hogy az egyes emlékek mennyiben a saját, és mennyiben a roma közösség emlékei.

Az előadás előképének tekinthető berlini Talking human című előadásában Horváth Kristóf az édesanyjától megtanult, cigányságához való viszonyát dolgozta fel, amit most tovább tágít a stand up eszközein keresztül.

“Életünk egy pontján érdemes nem le-, de elszámolni vele, ezáltal jobban megismerni, megszeretni önmagunkat, őseinket. Horváth Kristóf nyílt színen, minden önsajnálat nélkül végzi el a terápiás munkát – vérbő humora egyszerre túlélési stratégia, a méltóság visszaszerzésének eszköze és tükör, amelyben a közönség tagjai megfigyelhetik egymást, önmagukat. És feltehetik a nagy kérdést: apropó, min is nevetünk?”

Purosz Leonidasz: Eszköztelenek seregszemléje

“Soha nem hallottam még annyi cigányviccet, mint ezen az estén – és még mindig nem tudom eldönteni, mit jelent az, hogy nevettem rajtuk. Horváth Kristóf előadása (a közvetlenség, a játszó felszabadult, laza idefordulása miatt) safe space, ahol ugyanúgy nevethetünk a vakokon, mint a fingáson vagy a fehéreken (akikről egyébként – és ez a tény önmagáért beszél – meglehetősen nehéz jó viccet mondani).

Szabó Réka Dorottya: “Mind ehető”

“Horváth Kristóf stand-upjának humora nem is állhatna messzebb a finomságtól, hiszen a Cigyar magány terítékre tesz minden kisebbséget és nagyságot. A rendkívül sokrétű előadásban szó esik többek között arról is, hogy édesanyja cselének hála hogyan nem lett, majd végül hogyan lett belőle mégis cigány. Annak ellenére, hogy elvileg bármivé válhatott volna, énekes nem lett, a bűvészkedéssel azonban még próbálkozik, legújabb trükkje, hogy tudja sajnálni azt a kisfiút, aki valaha volt, aki bár sok, de nem jó szeretetet kapott. Be kell látni, ez azért nagy mutatvány.”

Pamlényi Laura: Én, te, ő, mi, ti, ők

„Ha valaki sebezhetőséget mutat a színpadon, nagyobb odaadással és kíváncsisággal fordulok felé. Ha hiteles és őszinte, ha van benne önirónia és önreflexió, amin keresztül esetleg magamra tudok ismerni… Az önálló estem is inkább az önismereti utamról szól, a kudarcaimról, a saját megéléseimről… Azt remélem, hogy akik beülnek a nézőtérre, a saját kudarcaimon keresztül felismernek magukban valamit… Szerintem az önismeret a humornak az egyik forrása.”

Karácsony Nikolett: Interjú Horváth Kristóffal, Revizor – a kritikai portál

„Pedig stresszhelyzetben meglepően vicces vagyok, gondolom, ez is egy túlélési stratégia… Ilyen önismereti példabeszédek ezek, a saját fejlődéstörténeteim… A Cigyar Magány ötlete amúgy még a Tudás Hatalom Csoporttal létrehozott Cigány Magyar előadás idején született, évek óta dédelgettem egy önálló est gondolatát.”

Artner Sisso: Ne kerüljön pokolra, Magyar Narancs

„Horváth Kristóf – Színész Bob munkája, a Cigyar Magány a szégyen személyes és társadalmi működését mutatja be a standup hathatós segítségével… ‘Ezek az én emlékeim, a saját megélésem, de azt gondolom, ha van valami, ami tényleg minden romára igaz, az az, hogy mindannyian tudjuk, milyen kirekesztettként élni’… A Cigyar Magány egyszerre nevettet és érzékenyít.”

Ayhan Gökhan: „Cigány, de rendes” – Lehet-e önmagunknak látni magunkat, ha a világ mindig másnak lát?, Népszava

Támogatók: Trafó, Független Színház

Időtartam: 70 perc

Jegyár: 4000 Ft